A gépjárműgyártás korszaka Dr. Ottóval kezdődött, aki 1876-ban szabadalmaztatta találmányát, a négyütemű belsőégésű motort. A belsőégésű motorok létezésének több mint 120 éve alatt ez a találmány nem csak tömegesen elterjedt fogyasztási cikké vált, hanem óriási műszaki és technológiai fejlődésen is keresztülment. 

A mai korszerű motorok tervezése és gyártása során kifinomult, magas fokú és egyre tökéletesebb műszaki ismereteket alkalmaznak, amelyek eredményeképpen nő a leadott teljesítmény, csökken az üzemanyag- fogyasztás stb. A mai autómotorokban turbótöltő-kompresszorok, a komprimált levegő hűtésére közbenső hűtők, hidraulikus szelepemelők, különleges befecskendező szivattyúk, négy- és többszelepes hengerfejek, szabályozott katalizátorok, feltöltésre hangolt szívócsövek, változtatható szelepvezérlés stb. találhatók. Éppen ezért a korszerű motorok sokkal nagyobb követelményeket támasztanak a motorolajokkal és az üzemanyagokkal szemben is. A motorolaj minősége tehát döntő jelentőséggel bír nemcsak a jármű megbízhatóságát, de a motor teljes hasznos élettartamát illetően is. A legtöbb személygépkocsi- és teherautó-sofőr valamint üzemeltető tisztában van azzal, hogy a motorolajok éppen olyan lényegesek a motor üzemelése szempontjából, mint maga az üzemanyag. Kevesen tudják azonban, miből is áll egy motorolaj, milyen módon látja el feladatát a motorban, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogyan osztályozzuk a motorolajokat és végül, melyik motorolaj felel meg legjobban egy adott alkalmazásnak.

Egy jó minőségű motorolajnak számos feladatot kell ellátnia a motorban. Alapvető funkciója a súrlódás és kopás csökkentése, amely mellett azonban hatékonyan el kell vezetnie a hőt, tisztító hatásúnak kell lennie (az olajcserénél a szennyeződéseket is ki kell vinnie a rendszerből), és meg kell védenie a fém alkatrészeket a korróziótól.  A fent említett feladatokon kívül egy jó motorolajnak még egy sor további követelménynek is eleget kell tennie. A motorolajok legfontosabb jellemzői közé tartoznak az alacsony párolgási hajlam (alacsony olajfogyasztás), kompatibilitás a motor építéséhez felhasznált összes anyaggal (különösen a tömítések anyagaival), jó folyási jellemzők alacsony hőmérsékleten, hőállóság és mechanikai stabilitás, oxidációs lebomlással szembeni ellenálló-képesség, alacsony habzás stb. Mindebből már világosan kitűnik, hogy egy motorolaj kifejlesztése igen összetett művelet, széles körű műszaki, kutatási és pénzügyi hátteret, valamint komoly tapasztalatot igényel.

A motorolaj alapvetően két részből áll: alapolajból és adalékokból. Az alapolaj hozzávetőlegesen 75-90%-át teszi ki az olajnak (néha ennél is többet), ezért minősége meghatározó jelentőséggel bír. Az alapolajnak három fő típusa van: ásványi (kőolaj-alapú), szintetikus (teljesen szintetikus) és részben szintetikus (félszintetikus). A felhasznált alapolajtól függően a motorolajokat is három kategóriába soroljuk: teljesen szintetikus (Helix Ultra termékcsoport), félszintetikus (Helix HX7) és ásványolaj-alapú (Helix HX5, HX3) kenőanyagokra. A szintetikus olajokat az ásványi olajoknál lényegesen jobb használati tulajdonságok jellemzik. Legfontosabb előnyei a jobb hő- és oxidációállóság, az alacsonyabb párolgási sebesség, az alacsonyabb hőmérsékleteken nyújtott jobb teljesítmény és magasabb viszkozitási index. A félszintetikus olajok kompromisszumot jelentenek az ásványi és szintetikus olajok között mind műszaki, mind gazdasági szempontból.

Az adalékok olyan speciális anyagok, amelyeket kis mennyiségekben adagolnak a motorolajokhoz használati jellemzőik feljavítása érdekében. Manapság gyakorlatilag már nem is gyártanak adalékmentes kenőanyagokat. Az adalékok kölcsönösen is hatnak egymásra, ami annyit jelent, hogy egy bizonyos típusú adalék hozzáadásával felerősíthető, de akár teljesen semlegesíthető egy másik adalék hatása. Egy adott alkalmazásnak megfelelő adalékcsomag kifejlesztése, mely az alapolajjal elegyítve rendelkezik a követelményeknek megfelelő összes tulajdonsággal, kifejezetten idő- és költségigényes feladat. Ez a magyarázata annak, hogy még világviszonylatban is kevés vállalat foglalkozik az adalékok teljes skálájának fejlesztésével.

A köznapi autósok körében a viszkozitás SAE osztály szerinti besorolása vitathatatlanul a legfontosabb (és gyakran az egyetlen ismert) mutató. Az alábbi táblázat tartalmazza a motorolajok tulajdonságainak SAE J300-as specifikáció szerinti követelményeit.

[ -------------         TÁBLÁZAT 1      ------------------]

A viszkozitás hőmérséklet-függő tulajdonság, a folyadék belső súrlódásának mértéke. A SAE viszkozitás a motorolaj viszkozitását jelöli különböző hőmérsékleteken. Más szavakkal kifejezve: minél nagyobb a viszkozitást jelző érték egy bizonyos hőmérsékleten, annál „sűrűbb” az olaj. A viszkozitás fogalmát gyakran a mézzel és a vízzel érzékeltetik: a méz képviseli a viszkózus anyagot, a víz pedig az alacsony viszkozitású folyadékot. Mivel a viszkozitás a kenőolajok egyik legfontosabb jellemzője, a SAE besorolásnak igen fontos szerepe van.

1. A SAE besorolás szerint a motorolajokat alapvetően három csoportba sorolhatjuk: Téli olajok, egyfokozatú motorolajok, amelyeket a gépjárművek téli üzemelésénél alkalmaznak. Ide tartoznak a következő osztályok: SAE 0W, 5W, 10W, 15W, 20W és 25W.
2. Az egyfokozatú nyári olajok, besorolásuk SAE 20, 30, 40, 50 és 60. Egyfokozatú motorolajokat manapság csak különleges alkalmazásokhoz használnak. Az 1. sz. táblázat megfelelő soraiban jól látható, milyen tulajdonságokkal kell egy adott besoroláshoz tartozó motorolajnak rendelkeznie.
3. A SAE besorolás szerinti többfokozatú vagy egész évben használható olajok. SAE megjelölésük SAE 5W-40, 10W-40, 15W-40, 0W-30 stb., amelyek az év minden évszakában használhatók. E motorolajok tulajdonságait az 1. sz. táblázat tartalmazza. A Helix Ultra 5W-40 jelzésű olajnak például meg kell felelnie a 5W sorban és a 40 sorban feltüntetett követelményeknek. Az összes motor- és gépjárműgyártó cég meghatározza specifikációiban az adott motortípusra és éghajlati körülményekre vonatkozó megfelelő motorolajok viszkozitási osztályát. Ez az információ a szervizkönyvben vagy a kezelési utasításban található meg.

Az alacsony hőmérsékleten alacsony viszkozitással rendelkező motorolajokat – ilyen például a Helix Ultra vagy a Helix HX7 – gyakran üzemanyag-takarékos olajoknak is nevezik, és ezek rendszerint teljesen szintetikus vagy rész-szintetikus motorolajok. Ezek a 15W-X olajokénál jobb hidegindítási tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz a hidegindítást követően az olaj sokkal gyorsabban jut el a kenési helyekre (1. sz. diagram), ezáltal csökkentik a motor kopását és az üzemanyag-fogyasztást. Különösen a „stop-go” üzemmód – azaz ha a jármű évente kis távolságot tesz meg, de ezen belül nagy a rövid távú utazások részaránya – jelent kifejezetten kedvezőtlen feltételeket a motor számára. Főképpen az ilyen utazási körülményekhez ajánlottak a Helix Ultra motorolajok.

A motorkopások több mint 75%-a az indításoknál és az utazás első néhány percében keletkezik. Ha például a Helix HX7 olajról a Helix Ultrára váltunk, akár több üzemanyagot is megtakaríthatunk.

Annak ellenére, hogy a SAE J300 szerinti viszkozitás-specifikáció nagyon fontos és viszonylag széles körű használatnak örvend, önmagában még közel sem elég ahhoz, hogy egy adott motorhoz a megfelelő motorolajat kiválasszuk. Nem hiszem, hogy bárki vitatná, hogy például egy MB Actros kamion dízelmotorjához más minőségű olajra van szükség, mint mondjuk egy Chevrolet Matiz motorjába, miközben mindkét olaj a SAE 10W-40 viszkozitási osztályba tartozhat. A SAE J300 semmit sem mond a motorolajok további fontos tulajdonságairól: az oxidációállóságról és a hőállóságról, a motor védelméről, a lerakódások képződésének megakadályozásáról stb. A motorolajok teljesítmény szerinti besorolásánál mindezeket a paramétereket figyelembe kell venni. A fenti feltételeket is figyelembe vevő legfontosabb két nemzetközi olajspecifikáció az API és az ACEA.

Az API a motorolajokat értékelő, nemzetközileg elismert amerikai szabvány. A szabvány két motorolaj-típust különböztet meg: az S-olajokat, amelyek benzinmotorokhoz valók és a C- olajokat, amelyek dízelmotorokhoz valók. Az első, a motor típusát jelölő betűt követi egy következő betűjel, amely a motorolaj minőségét jellemzi. Egyszerűen fogalmazva az olaj minősége annál jobb, minél hátrébb van az ábécében a jelölésre használt betű. Jelenleg a legmagasabb API specifikáció benzinmotorok esetében az SN, nagy dízelmotoroknál a CJ-4. A mindkét olajtípus jelölését viselő motorolajok univerzálisak, tehát mind dízel-, mind benzinmotorokhoz alkalmasak (pl. Helix Plus SJ/CF).

A 2. és 3. számú táblázatok rövid áttekintést adnak a motorolajok API specifikáció szerinti jellemzőiről

[ -------------         TÁBLÁZAT 2      ------------------]

[ -------------         TÁBLÁZAT 3      ------------------]

Az ACEA specifikáció három csoportra osztja a motorolajokat. Az A betűvel jelöltek benzinmotorokra, a B betűvel jelöltek kis dízelmotorokra, az E  betűvel jelöltek nagy dízelmotorokra vonatkoznak. A betűjelet egy számjegy követi, amely az adott alkalmazásra vonatkozóan határozza meg a motorolaj minőségét.

A 4. 5. és 6. számú táblázatok röviden ismertetik az egyes olajok ACEA besorolás szerinti jellemzőit. A kettő vagy három ACEA szerinti jelöléssel ellátott olajok esetében univerzális olajokról van szó (pl. a Helix Ultra - ACEA A3/B3/B4).

[ -------------         TÁBLÁZAT 4      ------------------]

[ -------------         TÁBLÁZAT 5      ------------------]

[ -------------         TÁBLÁZAT 6      ------------------]

Egyes motor gyártók, főleg az európaiak, már elfogadták az új ACEA specifikációkat, és a benzinmotorokhoz ACEA A2-96 vagy A3-96, a dízelmotorokhoz ACEA B2-96 vagy B3-96 minőségű motorolajat írnak elő.

A gyakorlatban vállalati teljesítményszinteket is alkalmaznak bizonyos márkaneveken belül, ilyenek a VW, MB (DC), PSA, BMW és mások.

Legfőbb funkciói: csökkenteni a súrlódást és a kopást, továbbá tisztán tartani a motort, hűtés és tömítés.
Mindezt hosszú időn keresztül, a következő olajcseréig.

A motorolaj alapvetõen két fontos összetevõbõl, az alapolajból és az adalékokból épül fel. Az alapolaj lehet ásványi eredetû, illetve szintetikus. Általában az ún. rész-szintetikus olajok is ásványolaj bázisúak, szintetikus összetevõkkel. Egy korszerû motorolajnak igen sok elvárásnak maradéktalanul meg kell felelnie. Fontos, hogy képes legyen leoldani a felületekre rakódott szennyezõdéseket, amelyek az égési folyamat és a mûködés során képzõdtek (detergens hatás). Elõírás az is, hogy a szennyezõdéseket és kisebb kopadékokat tartsa lebegésben, ne engedje lerakódni az áramlási holtterekben illetve a szûkebb furatokban, hornyokban (diszpergens hatás). Feltétel még a mûködés során keletkezett savas jellegû termékek közömbösítse, a kopásgátló, valamint a súrlódáscsökkentõ és a korróziógátló hatás. Elvárás még, hogy szállítsa el a motorban keletkezett hõ nagy részét (termikus stabilitás), rendelkezzen habzásgátló képességgel és gátolja meg az úgynevezett “Fekete iszap” kialakulását a katalizátoros motorokban. Nem nehéz észrevenni, hogy igencsak összetett feladata van egy mai motorolajnak. A motorolajok . amellett, hogy kõolaj alapon elõállított, vagy szintetikus alapolajokat tartalmaznak . Ma már elképzelhetetlenek a különbözõ adalékok nélkül, amelyek közül napjainkban az egyik legjelentõsebb csoport a súrlódást hivatott jelentõsen csökkenteni. Ez a fejlesztés másik irányát meghatározó tényezõ, vagyis a motorhajtó anyag-takarékos (fuel economy) olajok elõállítása. Ez kb 1-3% megtakarítást jelent, ami egyre nagyobb jelentőséggel bír a korszerű gépjárműveknél segítve a jármű szén-dioxid kibocsátásának csökkentését.
Számos egyéb cél, így többek között az utó-átalakító katalizátorok aktivitásának védelme, a koromterhelés csökkentése, a kén, foszfor és halogéntartalom csökkentése is motiválja még a kutatókat. Ez nem könnyû feladat, mert Európában és az Egyesült Államokban is szigorú elõírások szabályozzák egy-egy olajtípus forgalomba hozhatóságát. Az olajok teljesítmény szintjét igen költséges fékpadi és országúti kísérletekkel kell igazolni, aminek következménye, hogy minden paraméternek elsõsorban a nagy olajtársaságok által gyártott kenõanyagok tudnak megfelelni A jelenlegi tendenciákat tekintve a motorolaj-kutatás és fejlesztés egyik jól észrevehetõ célja az olajcsere periódus növelése és az egy alkalommal felhasznált motorolaj mennyiségének csökkentése.

A motor üzeme a hidegindítással kezdődik. Az olaj jó hidegfolyási tulajdonságai megkönnyítik az indítást. Különösen fontos ez a téli hidegben, amikor az akkumulátor sincs ereje teljében. A hidegindítás nagyon kellemetlen igénybevétel a motor számára, több órás teljes terheléses üzemnek megfelelő kopást okoz. Nagyon fontos tehát, hogy az indítást követően minél hamarabb eljusson az olaj a kenendő helyekre. Fontos továbbá, hogy hamar elérje az üzemi hőmérsékletet, hogy adalékai megfelelően működjenek. A hideg hengerfalra kicsapódó benzin fölhígítja az olajat ezáltal növeli kopásokat. Nem szabad továbbá az olajnak emulziót képeznie az égésgázokból kicsapódó vízzel, s nem szabad engednie, hogy a víz az olajfilm alá férkőzzön, ami az úgynevezett hideg berágódás előidézője lehet.

Az olajnak meg kell előznie a korróziós kopást, amit szintén az égésgázokban található savas alkotóelemek (nitrogénoxidok, szén-dioxid, szén-monoxid, illetve dízelmotornál a gázolaj kéntartalmának elégésekor keletkező kén-oxidok és a szénhidrogének elégésekor keletkező forró vízgőz reakciójából) idézek elő, azaz lúgos alkotóelemeivel semlegesítenie kell ezeket a savas formációkat. A motor üzeme során keletkező korom (főként dízeleknél), kopadék, hamu por és egyéb szennyeződés részecskéket lebegésben kell tartania, megakadályozva összeállásukat nagyobb csomókká, amik az úgynevezett abrazív kopás előidézői, ráadásul eltömítenék a szűrőt, olajcsatornákat, vagy iszap formájában kiülnének az olajteknő alján, megakadályozva a megfelelő olajáramlást. 

Ebből következik, hogy a jó motorolaj a használat során fekete lesz, sőt ez a bizonyíték, hogy rendeltetésének megfelelően működik és lebegésben tartja a szennyeződést.
Meg kell előznie a szilárd égéstermékek lerakódását a dugattyún és gyűrűhornyokban, biztosítva a gyűrűk szabad mozgását. 
Feladatai közé tartozik még egyes motoralkatrészek hűtése és a tömítés a dugattyúgyűrűknél. A nagy hőmérsékletű alkatrészekkel való érintkezés felgyorsítja az olaj öregedését, elpárologtatja bizonyos részeit, lényeges tehát, hogy az olaj bírja a nagy hőigénybevételt, s párolgási hajlama alacsony legyen.
A motorban használt tömítésekkel semleges kell legyen.